Mire tanított engem Hawaii? III.

Gergely Györgyi

Gergely Györgyi

transzformatív coach

Mire tanított engem Hawaii? III.

Tanítás a Kahunák barlangjában

Míg élek, hálás vagyok Tereniának, akivel olyan szent erőhelyeket látogathattunk meg a szigeten, amiről egyszerű turistaként nem is tudhattunk volna. Sőt, számos ilyen erőhelyen meditáltunk, kapcsolódtunk a Hawaii hitvilág isteneinek szellemével, óceánparton, vulkáni kráterben, heiauk tövében, a Mauna Keán, egy alkalommal pedig egy olyan lávafolyás alakította barlangban, aminek csak egy része volt a turisták által látogatható. Terenia -mint ahogy minden más helyen is- engedélyt kért a hely szellemétől, hogy beléphessünk a szent térbe, és mi folytattuk utunkat a barlang belseje felé. Itt már nem volt világítás, mint megannyi szentjánosbogár vílágítottunk mi, kis fejlámpáinkkal, ahogy haladtunk a barlang mélye felé.

Kahunák (gyógyítók, sámánok, szellemi vezetők) használták ezt a barlangot a régmúltban. Egyszer csak egy tágas térbe érkeztünk, ahol körben foglaltunk helyet, lámpáinkat lekapcsolva. Csak egyetlen mécses világított középen, de azt is eloltotta Terenia, mikor elkezdtük a meditációt. A körben fogtuk egymás kezét, és érezhetően nem csak mi voltunk jelen a térben. Egyszer csak olyan különös élményben volt részem, amit soha addig nem éltem meg. 

Nehéz szavakba foglalni, mert maga az élmény leírhatatlan volt, és a szavak túlságosan leegyszerűsítik azt, amit ott átéltem.

Először csak azt éreztem, mintha eggyé válnék azokkal az emberekkel, akiknek a kezét fogtam. Majd megéreztem a páromat, akit néhány hónapja veszítettem el, és akivel szintén eggyé lettünk. Ezután megjelentek a már szintén eltávozott őseim, a nagyszüleim, felmenőim, akikkel szintén megszűnt minden korábban érzékelt távolság, majd a végén úgy éreztem, eggyé válok az Univerzummal…

És ekkor kitört belőlem a hangos zokogás és hüppögve sírás, mert annyira felemelően katartikus volt az élmény, hogy:

MINDEN EGY.

Képtelen voltam abbahagyni a sírást még akkor is, mikor vége lett a meditációnak -ami fogalmam sincs, miről szólt-, annyira elvitt az EGYSÉG megélése. Csak folytak a könnyeim akkor is, miközben szedelőzködtünk és kifelé tartottunk a barlangból…

Azóta sokszor megéltem főleg masszírozás vagy energetikai kezelések közben valami hasonlót, de ennyire mélyen és magától értetődően sosem. Azonban óriási hálát érzek minden ilyen pillanatért.

Gergely Györgyi

Gergely Györgyi

transzformatív coach

Hasonló cikkek

Mire tanított engem Hawaii? VI.

Megerősítés Aunty Maile Napoleontól, avagy a kör bezárul A delfinekkel való találkozás után volt még egy nagy álmom. Bálnákkal találkozni. Ez azóta élt bennem, mióta láttam a Bálnalovas című filmet, ami mélyen megérintett. Azt is régóta tudom, hogy a bálnák

Tovább olvasom »

Mire tanított engem Hawaii? V.

A delfinek üzenete Rólam köztudott, hogy egy gyerekkori fulladásos élményemből következően sokáig víziszonyos voltam. Tudok úszni, de nincs vízbiztonságom. (Tehát olyan helyeken úszom általában, ahol vagy leér a lábam, ha akarom, vagy ha mély a víz, láthatok valami olyan pontot,

Tovább olvasom »

Mire tanított engem Hawaii? IV.

Ébresztő a Pu‘u Loa petroglifáknál Naplemente előtt érkeztünk arra a területre, ahonnan be tudtunk menni a lávakövekbe vésett szimbólumokhoz, emiatt szinte rohanvást kellett megtennünk a körülbelül félórás utat, hogy még lássunk valamit a rajzokból. Terenia után csörtetett az egész társaság,

Tovább olvasom »